
Kriszti és Dani vagyunk, két személyben a WOODLAND SHELTER megálmodói, kivitelezői, fenntartói, karbantartói, takarítói és még sorolhatnánk a különböző feladatokat, amiket nap mint nap ellátunk.
Közös pályafutásunk immáron tíz éve kezdődött, 2014-ben, még gimnáziumban, a fővárosban. Az évek teltek, mi pedig, mint az általában lenni szokott az ember huszas évei elején, dolgozni kezdtünk, albérletbe költöztünk. Az irodai munka és a városi lét mellett hétvégente elkezdtük felfedezni magunknak először a Pilist, majd a Börzsönyt és hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az életünket nem Budapesten képzeljük el, hanem kicsit közelebb a természethez. Vágyat tett követett és 2019-ben kiköltözünk a Dunakanyarba. Ekkor még mindketten bejártunk dolgozni a fővárosba. Úgy adódott, hogy ebben az évben össze is házasodtunk és a nászutunkat egy mátrai szállodában töltöttük, amit természetközeli, erdei szállásként hirdettek. Elég nagyot csalódtunk, számunkra mást jelentett a természetközeliség, így még ott, a szálloda jakuzzijában megszületett az elhatározás, hogy mi márpedig megmutatjuk a világnak, hogy igenis lehet valóban természetközeli szállást létrehozni.
Először mi is, mint oly sokan, pici faházban gondolkoztunk, azonban hamar kiderült, hogy ez nem a mi utunk. Mi valami egyedit szerettünk volna, ami illeszkedik a környezetébe, nem kell hozzá fákat kivágni, mesterséges anyagokat felhasználni és ha úgy adódik, nyom nélkül elbontható és visszaadható a terület a természetnek. Így találtunk rá a jurtára, mint megoldásra.
Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy mindent a saját kezünkkel építettünk meg, kiviteleztünk és oldottunk meg, így igazán a miénknek mondhatjuk.
A jurta először Nagymaroson épült fel (2020), akkor Nagymaros Hideout néven futott, az akkori telkünk alsó felében, az erdőben. Csodás helyen volt, nagyokat lehetett kirándulni és a dunakanyar valóban páratlan szépségű. Aztán a világjárvány hozzánk is elért és körülöttünk sorra vásárolták fel az addig elhagyatott telkeket, nyaralókat, a csendet felváltotta a láncfűrészek és betonkeverők hangja. A szarvasok szép lassan elszoktak a környékről, helyette az újabb és újabb vendégházakban bulizók vették át az uralmat az erdőben. Így hát elhatároztuk, hogy feladjuk a fővároshoz kötő irodai munkánkat, összepakoljuk a holminkat, utánfutóra tesszük a jurtát és máshol keresünk új otthont. Így sodort minket az élet Zalába, erre a helyre. Ennek pedig már három éve. (2021)
A nagymarosi házunk árából tudtunk venni egy 1,5 hektáros birtokot az erdőben, ahol nincsenek szomszédok, beépítésre váró telkek a közelben, magunk lehetünk, a természettel békében élhetünk. Felújítottuk a telken álló házat, újra felépítettük a jurtát és új néven, immáron a mostani felállásban kezdtünk új életet. Irodai munkánk már nincsen, a sok foglalásnak köszönhetően a jurtával kapcsolatos teendők töltik ki a mindennapjainkat.
Amikor épp nem a jurtát készítjük elő nektek, akkor veteményest gondozunk, juhokat terelünk, tyúkokat próbálunk életben tartani (de sokszor győz a róka).Igyekszünk fenntarthatóan, környezettudatosan élni, óvni az erdőt, ami a mi otthonunk is. Amit csak tudunk, megtermelünk vagy előállítunk magunknak. Ha nagy ritkán adódik pár olyan nap, amikor együtt állnak a csillagok és van alkalmunk elszakadni a mindennapi teendőktől, akkor nagyrészt túrázni megyünk a hazai magaslatokra vagy a szlovéniai hegyek közé.
2024 januárban megérkezett hozzánk az első kisfiunk is, akire nagyon régóta vártunk, hamarosan pedig újabb poronttyal bővül a családunk így szeptembertől már négyesben éljük ezt a picit szokatlan életet, itt, az erdő mélyén.
Az a helyzet, hogy a természetbe rettentő könnyű beleszeretni. Akit egyszer megfog, azt nem ereszti egykönnyen.
Ez történt velünk is és így lettünk azok, akik ma is vagyunk!
Szeretettel várunk Benneteket!
Kriszti és Dani
(na meg a gyerkőcök)
